Földrajza

Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon található. Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja. A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-Sziget

Története

A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a zivataros szelek egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.
A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott. Ebben az időszakban huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.
Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszap a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett
A szabályozás keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) és Pátkánál (1975-ben) víztározót építettek.
A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet.
A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.
Az északkeleti parton a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül az országút mentén húzódott, vonalát a még élő élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőparkot építettek, a maradék területet felparcellázták. Az északi partvonal kelet felé eső szakaszán két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek, a természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.

Kulturális és természeti látványosságok

• Vörösmarty Mihály szülőháza Kápolnásnyéknél
• A Meszlényi kastény romjai Velence községben
• Beck kastély
• Gárdonyi Géza szülőháza Gárdonyban
• Öreg hárs a Gárdonyi-ház mellett
• Az agárdi madárvárta és megfigyelőtorony
• A vízbe veszett tóbíró emlékkeresztje, mellette kisebb kilátótorony Dinnyésnél.
• A Szent György templom, mellette kulturközpont Dinnyésen.
• A dinnyési fertő
• A Várpark, Magyarország várai miniatűr változatban Dinnyésen.
• Madármegfigyelő állomás és torony a délnyugati parton
• A Bella-tó és az ingókövek Pákozdon
• 

• Élővilág

  Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum.

  Bütykös hattyú a Velencei-tavon
  Állatok a tóban és környékén:
  Madarak:
  barna rétihéja
  búbos vöcsök
  dankasirály
  kanalasgém
  kékes rétihéja
  kis vöcsök
  nagy kócsag
  bütykös hattyú
  tőkés réce
  vetési lúd
  vízityúk
  Emlősök:
  vaddisznó (a rezervátumban)
  vidra
  Hüllők, kétéltűek:
  Vízisikló
  Kecskebéka
  Mocsári teknős
  Halak:
  A tóban 26 féle növényevő és ragadozó hal él, köztük
  Ezüstkárász
  Ponty
  Csuka
  Süllő
  A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent.
  Növények: gyékény, hínár, nád és tengermelléki 

Velencei-tó

Ország     Magyarország

Hely    Fejér megye
Elsődleges források    Császár-víz, Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás
Hosszúság    10,8 km
Szélesség    1,5 – 3,3 km
Felszíni terület    24,9 km2
Átlagos mélység    1,5 m
Part hossza    28,5 km

VideóLink:

https://www.youtube.com/watch?v=ry4_tpkWFTg